Közös erőfeszítéseinket megspórolni nem tudjuk

Bencsik János

Bencsik János újévi köszöntője

Kedves Barátom!

Egy esztendővel ezelőtt egymással összefogva arra vállalkoztunk, hogy megakadályozzuk Magyarország még meglévő erőforrásainak végleges széthordását, és összekapaszkodva arra tettünk ígéretet, hogy talpra állítjuk az ország gazdaságát, és helyre állítjuk hazánk megtépázott tekintélyét. Az előttünk álló feladatok súlyossága azt kívánta, hogy osztozzunk a vezetés terhein. Nem árultam zsákbamacskát, hiszen évekkel ezelőtt bejelentettem, hogy húsz esztendő polgármesteri szolgálata után átadom a város közvetlen irányítását, s arra kértem városunk polgárait, járjanak nyitott szemmel, hogy a szolgálatra jelentkezők közül a legalkalmasabbat választhassák Tatabánya élére.

Szívemből reméltem, hogy a rendelkezésre álló idővel jól fognak gazdálkodni. Nem kellett csalódnom városunk kollektív bölcsességében. Olyan polgármestert választottak a város élére, akinek alkalmasságáról, rátermettségéről és szorgalmáról magam is személyesen bizonyosodhattam meg nyolc esztendő közös munkája során. Annak is együtt örvendezhettünk, hogy az új polgármester mellé többségében vele hasonló értékrendet valló képviselők kerültek az új közgyűlésbe.

Egy esztendővel ezelőtt arról is szóltam, hogy a jövőben sem kívánok hátat fordítani városomnak. Úgy fogalmaztam akkor, hogy ha az irányomban meglévő bizalmuk, az eltelt húsz esztendő közös szolgálata nyomán sem hanyatlott a porba, akkor megtaláljuk a közös munka folytatásának lehetőségét. Megtaláltuk. A város lakóinak többsége úgy határozott, hogy az általam képviselt értékrendnek markánsabban kell megjelennie az ország dolgainak alakításában is. Mindez tettekben is megnyilvánult, így megszülethetett Tatabánya város történelmének első jobbközép országgyűlési mandátuma.

2010 tavaszán, a bánhidai szoborkertben megült nemzeti ünnepünkön közösen fogalmaztuk meg országunk legfőbb bajait. Együtt mondtuk ki, hogy a hazai tulajdonban lévő vállalkozásokra rakódó közterhek, adminisztrációs kötelezettségek, a széles körben megnyilvánuló korrupciós gyakorlat, külön-külön is, de összeadódva kiváltképp, a magyar vállalkozókat nyomorító dézsmakötelezettségként hatnak. A tőkeerős, nemzetközi kötődésű kereskedelmi és szolgáltató társaságok erőfölénnyel való visszaélése a gyenge lábakon álló hazaiakkal szemben, napi gyakorlattá vált Magyarországon. Egymás után számolják fel a hazai vállalkozásokat, s nyomukban pedig egyre markánsabban érvényesül a fokozódó munkanélküliség szorítása. A megélhetési gondok nyomán széteső családokat, a társadalomban pedig bizalmatlanságot, elkeseredettséget, egyre növekvő haragot eredményeznek.

Azokban az ünnepi percekben egyetértésre vágytunk mindenkivel, aki őszintén tenni akar nemzetünk felemelkedéséért. Kimondtuk, hogy olyan nemzeti ügyekre van szükségünk, amelyekért együtt tudunk küzdeni, amelyekkel a többség is azonosulni tud. Leszögeztük, hogy a közös élmények, a remény, az igazságba vetett hit, az egymás iránti bizalom, a nemzetért való tenni akarás újraélesztésére van szükség. Tudtuk, hogy számos kényelmetlenséggel fog járni a nézőpont-váltás, de az előttünk sorakozó próbák kiállásával, az újra felépített bizalommal, és kitartással ismét képessé válhatunk újrafogalmazott céljaink elérésére. S ott, akkor, 2010 március 15-én megerősítettük szövetségünket, melyet húsz évvel ezelőtt kötöttünk városunk és nemzetünk életének megújítására.

Kedves Barátom!

Ott mondtuk ki, hogy talpra kell állítanunk a gazdaságot, és azt is, hogy minden értékelhető teljesítmény munkából születik. Sorsom aztán úgy hozta, hogy nem csak országgyűlési képviselőként, hanem államtitkárként is részt vehettem az ország átfogó megújításának elindításában. Csökkentettük a vállalkozások adminisztrációs kötelezettségeit és adóterheit. Neki láttunk a silány termékek hazai piacról történő száműzéséhez, és a helyi termelők piacra jutási feltételeinek javításához. Igazságosabbá tettük a közteherviselést. A válságadók bevezetésével azok a gazdasági szereplők vállalnak ma nagyobb terhet az ország fizetőképességének helyreállításában, akik a korábbi évtizedben a legnagyobb hasznot húzták. Megkezdtük Magyarország gazdasági önállóságának helyreállítását is. Jóleső érzés volt számomra, hogy a magyar országgyűlésben, a Nemzetközi Valutaalappal történő szakítás kapcsán én mondhattam ki először, hogy Magyarország gazdasági szabadságharcot vív pénzügyi mozgásterének bővítése érdekében.

Ugyancsak azon a tavaszi napon mondtuk ki, hogy elérkezett az idő a szociális biztonság helyreállítására is. Energiaügyekért felelős államtitkárként feladataim közé tartozott az új gázárképlet előkészítése, melynek következtében a fogyasztók közel kétharmadának nem drágul a földgáz ára januártól. Sikerült kordában tartanunk a villanyáram árképzését is, és városunk polgármesterének közreműködésével azt is megakadályoztuk, hogy ötven százalékkal kerüljön többe a távhő ára városunkban.

Közösen fogalmaztuk meg azt is, hogy minden megszületett gyermek sokszorosan megtérülő befektetés a nemzet számára. A gyermeknevelés ezért nem jelenthet szegénységi kockázatot. Az év elejétől módosul tehát a személyi jövedelemadózás rendszere, s a gyermekeket nevelő családoktól nem vonja el az állam, az azok felneveléséhez szükséges erőforrásokat. Az édesanyák ismét három esztendeig maradhatnak otthon gyermekeikkel, s a nők negyven éves munkaviszony után nyugdíjba vonulhatnak. Az idősek tisztelete és megbecsülése sem lehet teher a társadalom számára. Ezért kellett helyreállítani a korábban egyensúlyából kibillentett nyugdíjrendszert. A megcsonkított nyugdíjalap, a jogosultak járandóságainak csupán felét biztosította, másik felét kifejezetten drága nemzetközi hitelekből folyósították. Most ezen a területen is helyreáll a régi rend, a fiatalabb nemzedékek felelősséget viselnek szüleik és nagyszüleik járandóságainak előteremtésében.

Kedves Barátom!

Megnyugvással szemlélem, hogy városunk új vezetése felelősséggel sáfárkodik az eddig elért eredményeinkkel. Korábban megkezdett fejlesztésinket folytatják, és a közösen előkészített beruházásokhoz biztosítják a helyi erőforrásokat. Képviselőként továbbra is feladatom, hogy elősegítsem a külső források megszerzését, melyre lehetőséget biztosítanak az európai uniós operatív programok. Sorban újulhatnak meg tehát 2011-ben a Sárberki Általános Iskola, A Közművelődés Háza, a város főtere, a Komáromi út, és folytatódhat a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának arculatváltása is, mely magában foglalja a műszaki képzések hangsúlyos megjelenését. Az Ipari Parkban újabb befektetők kezdtek gyárépítésbe, és a már bennlévők is új fejlesztéseket indítanak. 2010-ben közel ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, s megalapozott reményeket táplálhatunk sok száz új munkahely ez évben történő létrejötte iránt.

Gazdasági, társadalmi gondjaink és bajaink kezelése, nehézségeink leküzdése döntően az emberi tényezőn, annak minőségén múlik. A gazdasági problémákat csak az emberi tudás, tehetség, alkotó energiák mozgósításával, az egészséges önbizalom, és az elengedhetetlenül fontos közbizalom erősítésével, az emberi erőforrásokba történő többletbefektetéssel lehet megoldani. Mindez továbbra is nehéz feladatnak tűnik, és közös erőfeszítéseinket megspórolni nem tudjuk. Az összefogás viszont 2011-ben elhozhatja Magyarország teljes megújulását. Ne ijedjünk meg a káosznak tűnő rendezetlenségtől. Amikor a háziasszony nekifog a ház rendbetételéhez, akkor először felfordulásnak tűnik az egész, majd szép fokozatosan minden a helyére kerül. Használjuk ki tehát az újesztendő által nyújtott lehetőségeket közös dolgaink rendezésére! Szerencsében, egészségben és alkotókedvben bővelkedő újesztendőt kívánok városunk és országunk minden lakójának.

2011. január 1.

Barátsággal:
Bencsik János

Kommenteléshez be kell jelentkezni!
www.egyutttatabanyaert.hu