A gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érte az államot. A főügyészség Tátrai Miklóst különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítja. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével. Ám Tátraiék az állami tulajdonban lévő Sukoró földterület értékét szándékosan alulbecsülték, a magántulajdonban lévő albertirsai és pilisi ingatlanok értékét pedig túlértékelték.

Budai Gyula, miniszterelnöki megbízott elképzelhetetlennek tartja, hogy Tátrai Miklós felsőbb utasítás hiányában, „saját szakállára” hozta volna meg a döntéseket a sukorói telekcsere ügyében, s azt is, hogy az „ingatlanpanama” nem politikai utasításra köttetett.

Budai Gyula elmondta: a telekcsere dokumentumain kívül létezik egy, a sukorói kaszinó beruházást kiemelt kormányprogrammá nyilvánító határozat is, amely 2,6 milliárd forint állami támogatást határoz meg. A miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2008. májusi, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Tátrai Miklós és a King’s City menedzsmentjének részvételével zajlott egyeztetésről készült jegyzőkönyv szerint Tátrai egyértelműen feladatul kapta, hogy a telekcserét le kell bonyolítani. Mindezek alapján nem nyilvános pályázaton, hanem csere útján értékesítették az ingatlant – tette hozzá Budai Gyula.

Szintén felmerült Tátrai Miklós felelőssége a moszkvai kereskedelmi kirendeltség elkótyavetyélése kapcsán keletkezett 11 milliárdos károkozás kapcsán is, ám ez ügyben még nem zárta le a vizsgálatot a Központi Nyomozó Főügyészség.

BME

Tatabányán a vízművekre fájt Tátraiék foga

Tátrai neve eddig sem csengett jól Tatabányán. Annak idején épp Bencsik János parlamenti felszólalásai és a helyi Fidesz Sárberekben szervezett demonstrációja hívta fel a közvélemény figyelmét a Gyurcsány-kormány titokban tartott tervére, mellyel a vízművek privatizációjára készült. Bár akkoriban a kormány és a tatabányai szocialisták tagadták mindezt, azóta bebizonyosodtak a burkolt privatizációs előkészületek, az MNV Zrt. a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérletével. Az Index hírportál be is mutatta a bizonyítékot, az állami vagyonkezelőnél készült előterjesztést, amelyet az ügyben kirobbant politikai botrány nyomán a volt pénzügyminiszter és a vagyonkezelő is rejtegetett.

„A vízi közműveket üzemeltető társaságokban a kizárólagos állami/önkormányzati tulajdon helyett a többségi részesedések állami/önkormányzati kézben tartása mellett tőkeerős befektetők részére is célszerű lenne megnyitni a tulajdoni struktúrát, ehhez azonban a vízgazdálkodásról szóló törvény 9. paragrafus (1) bekezdésének módosítása szükséges.”

Ez áll a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2009. március 26-i keltezésű, az akkori vezérigazgató, Tátrai Miklós által jegyzett előterjesztésében. A Regionális vízi közmű társaságcsoport kialakítása egyes szolgáltatók vagyonkezelésbe adása útján címet viselő anyagot az MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatósága készítette. 2009-ben Bencsik János a témával kapcsolatban kérdést intézett Oszkó Péter, volt pénzügyminiszterhez. Oszkó válaszában kénytelen volt elismerni, hogy az Észak-Dunántúli Vízmű Zrt üzemfenntartási feladatait a tudta nélkül kívánták a magántulajdont is magában foglaló korlátolt felelősségű társaságba kiszervezni.

Szintén városunkat érinti hátrányosan, hogy a Bánhidai Erőmű melletti salakdomb területét is szabálytalanul minősítették át a Nemzeti Földalap részévé, hiszen a terület nem termőképes. Rövid időn belül pedig jelképes összegért magántulajdonba került a földterület úgy, hogy a rajta lévő környezetszennyezés elhárításának többmilliárdos költsége az állami tulajdonban lévő Vértesi Erőmű nyakán maradt.

Ugyancsak Bencsik János hozta nyilvánosságra Tátrai Miklós levelét, mely tíz, nemzeti tulajdonban lévő kastély üzleti célú hasznosítását taglalta.